Uzsoky Miklós a háború után 1947-ben beiratkozott a Budapesti Műegyetem Gépész és Vegyészmérnöki Karára,

amelyből 1949 –ben kivált a Villamosmérnöki Kar. 1948-49 között a NÉKOSZ Bartók Béla úti kollégium lakója volt. A NÉKOSZ kollégiumban együtt tanult egyebek között Szabó Károllyal és Vörös Károllyal, akik később munkatársai lettek.

 

1950-ben az egyetem a TKI -val közös kutatószobát tartott fenn, ahol Uzsoky Miklós bekapcsolódott a TKI-ban folyó munkákba.

 

Az egyetemet 1951-ben végezte el, ezután a TKI-ba került.

 

Az ott folyó munkák jelentősségét az alábbi korabeli cikk kivágás jellemzi:

 

„A nagy híradástechnikai cégek külföldi kapcsolatainak megszűnésével lecsökkent a szakmai információk áramlása is. Ezen a területen azonban elengedhetetlen volt a fejlesztés. Ezért 1950-ben a Posta Kísérleti Állomásból kivált

mérnökökkel létrehozták a Távközlési Kutató Intézetet (TKI). Ennek szellemi vezetője több mint 30 éven keresztül Bognár Géza volt, aki a magyar mikrohullámú fejlesztést nemzetközi szintre emelte. Az intézet sikereiben társai voltak Almássy György a műszerek és a technológiai fejlesztés területén, Berceli Tibor és Róna Péter a mikrohullámú rendszerek fejlesztésével, Csibi Sándor az elméleti alapok tisztázásával. Az alaptevékenységen kívül a TKI áramkör-tervezési és alapanyag-technológiai kérdéssel is foglalkozott. A szűrők, csatolók új méretezési módszereit dolgozták ki (Baranyi András, Géher Károly), és új kapcsolástechnikai koncepciókat is vázoltak (Ács Ernő). A legkiemelkedőbb szakmai eredményt Uzsoky Miklós érte el, aki kidolgozta a Super-gain antennák elméletét és méretezési módszerét.”

 

Ezekről a kutatásairól Solymár Lászlóval

 

[3] M. Uzsoky and L. Solymar, “Theory of super-directive linear antennas,”

Acta.Phys., vol. 6, pp. 185–204, 1956. [4]

 

Solymár Lászó később Oxford-ban lett az ” Applied Electromagnetism” professzora, a Department of Engineering Sciece-en.

 

Uzsoky Miklós a következő években a KFKI -ban dolgozott, ahol Simonyi Károly munkatársa volt. Meghatározó

jelentőségű kutatást végeztek, amelyet az alábbi közlemények fémjeleznek:

 

Simonyi Károly, Uzsoky Miklós, Az izobár DT csillag méretének meghatározása

KFKI Közl. 5, 1957

 

Károly, Simonyi, M., Uzsoky, Possibilities of a Star-Like Fusion Reactor

 

Nuclear Physics Symposium, Mátraháza, December 3-7, 1957

 

Károly, Simonyi, M., Uzsoky, About the Star-Like Fusion Reactor

Periodica Politechnica, I., 3, Budapest, 1957

 

Károly, Simonyi, M., Uzsoky, A csillaghoz hasonló fúziós reaktor problémája

Energia és Atomtechnika, XI-XII, Budapest

 

Ezekben az években kezdődött a magyarországi televíziózás korszaka. A BHG-ban kifejlesztették az első 1 Kw-os adót, amelynek mikrohullámú egységét Uzsoky Miklós külsős szakértőként tervezte meg.

 

1957-ben a BHG Mikrofejlesztési Osztályának vezetője lett, miközben a VEIKI-ben részidős alkalmazásban állt.

 

A BHG -ben végzett munkáról szól az alábbi két korabeli sajtó hír:

 

„A kutatóintézetek elvi konstrukcióit nem tudták a gyárak közvetlenül hasznosítani. Ezért a Standard utódja a BHG, a Telefongyár a mikrohullámú rendszerekre szakosodott. A Finommechanikai Vállalat és a rádiós távközlési eszközöket gyártó Orion saját fejlesztő részlegeket hozott létre. A gyárak fejlesztési osztályai jelentős szellemi erőt jelentettek. Különösen a BHG támaszkodhatott sok kiváló tapasztalt mérnökre.

 

A mikrohullámú részleg Uzsoky Miklós és később Batisztig György irányításával kidolgozta a PM 28 típusjelű

Impulzus-helyzetmodulációs berendezést.”

 

A Megafon nevezetű BHG újságban 1961 szeptemberében hosszasan foglalkoztak a PM 28-as tervezésével, gyártásával. Ebből idézetek:

 

„A Mikrofejlesztési Osztály dolgozói közül legidősebb az osztály vezetője, Uzsoky Miklós -s ő is csak 36 éves.

Ezt az alig tíz éves szakmát az idősebb mérnökök az egyetemen még nem is tanulhatták.

 

A fiatal együttes igen nagy feladatot oldott meg a PM 28-as berendezés kifejlesztésével, hiszen nagyon rövid idő alatt nagyon kicsi importhányaddal kellett az új típust megtervezniük.

 

Az osztály dolgozói nem csak nagy tudású, lelkes fiatalemberek, hanem igen szerények is. Alig akartak a fényképezőgép elé állni. … Sokan vannak az osztályon, akikről érdemes lenne megemlékezni.

 

Uzsoky Miklós mérnök 1957 óta dolgozik a BHG-ban mint a Mikrofejlesztési Osztály vezetője. Azelőtt a TKI-ban és a Központi Fizikai Kutató Intézetben dolgozott, elméleti munkát végzett. Mint szakértő már akkor is részt vett a BHG munkájában. Ő tervezte az 1 kilowattos TV adó nagyfrekvenciás részét. Ezért a munkáért kormánykitüntetést kapott. Mint a Mikrofejlesztési Osztály vezetőjének nagy szerepe volt a PM-28 – as berendezés kifejlesztésében.”

 

Itt érdemes megjegyezni, hogy az impulzus helyzet moduláció volt az első lépés a beszéd kódolás máig tartó, négy lépcsős fejlődésében. A mintavételi tétel alkalmazásaként 8kHz-es gyakorisággal vett minták amplitúdó értékét képezte le a berendezés kódoló egysége egy referencia impulzustól mért időbeli távolsággá.

 

A beszédkódolás második lépcsőjének az PCM-et azaz az impulzuskód modulációt tarthatjuk. Ezen az elven működő PCM berendezést már a SZTAKI.-ban dolgoztak ki vezetésével. A 70-es évek elején.

 

A Megafon hírt adott a következőkről is:

 

Ez év februárjában, írásban és képben hírt adtunk a Mikrofejlesztési Osztály kétéves munkájának gyümölcséről, a PM 28 berendezésről, amelynek prototípusa akkor került korlátozott jóváhagyásra… A berendezés alkalmas felügyeletes (tehát ellenőrzéssel működő) és felügyelet nélküli (az ellenőrzést automatikai műszerek végzik) üzemeltetésre.

 

Az automatika és távellenőrzés áramköre kizárólag félvezetőket tartalmaz. Megjegyzés: ez a távellenőrzést végző modul germánium tranzisztor alapon készült, tervezése során a logikai függvények minimalizálásának, állapot gépek alkalmazásának kérdéseit is vizsgálták, illetve alkalmazták. Uzsoky Miklóst ezeknél a munkáknál, és a VEIKI-ben később szerzett tapasztalatai vezették a SZTAKI-ban elővett egyik kutatási fő iránynak, a műveléséhez.

 

Ez a digitális rendszerek számítógéppel segített tervezése és gyártása volt.

 

A BHG osztályvezetői állás mellett a VEIKI-ben osztályvezető helyettesi beosztást kapott. Itt volt Vámos Tibor igazgatóhelyettes, és itt dolgozott több későbbi SZTAKI-s munkatársa, Dr. Vörös Károly, Máté Levente.

 

A VEIKI-ben erőművek vezérlő berendezéseit tervezték, valamint erősáramú távvezetékeken folytatott beszédátvitellel foglalkoztak.

 

Kidolgoztak egy moduláris logikai áramkör rendszert, amelyből digitális vezérlő berendezéseket lehetett készíteni.

 

1964 -től az MTA SZTAKI elődintézetébe az AKI-ba került tudományos munkatársként Vámos Tibor igazgató helyettes meghívására. 1965-ben kezdte megszervezni későbbi osztályát, a Digitális Osztályt. Munkatársai közül sokan a volt BHG-s és VEIKI-s beosztottai közül kerültek ki.

 

Az osztály kutatási területe alapvetően kétirányú volt. A már említett automatizálás, digitális berendezés tervezés és gyártás, valamint a híradástechnika akkor megjelenő formája a számítógépek és terminálok kommunikációjához szükséges adatátviteli berendezések, egyéb számítógép hálózati eszközök kutatása, fejlesztése és gyártása.

 

Ilyen volt például a Posta által üzembe helyezett első hazai adatátviteli hálózat a DATEX előfizetői végberendezése,

valamint a Videoton mini ESZR gépének automatikus telex hívó berendezése, amely már mikroprocesszorra épült.

 

A már említett PCM fejlesztés is ebbe körbe sorolható.

 

Megjegyzés: Sok egyéb szabadalom mellett a digitális adatátviteli berendezés is szabadalmi oltalmat kapott:

Csaba László – Uzsoky Miklós: Eljárás bináris információ sávszűrő jellegű vonalon való átvitelére.

 

Érdemes itt megjegyezni, hogy a berendezésből nagyobb sebességű példányok is készültek, így a DSL technológia előfutárának is tekinthető.

 

A digitális berendezések számítógéppel segített gyártásának és ellenőrzésének témakörében igen sok szoftver és hardver eszköz készült el, mint a nyomtatott áramkörök, berendezés hátlapok tervezése gyártása és ellenőrzése, szerelt digitális kártyák működés közben történő ellenőrzése, az ellenőrzéshez szükséges be és kimenő jelek számítógépes tervezése.

 

Számítógéppel segített logikai áramkörök tervezésére programcsomagok készültek, de a Digitális Osztályon

foglalkoztak, olyan témákkal is mint a Csepel művek csőgyára számára készített izotópos falvastagság mérő, amely

még a rendszerváltáskor is üzemben volt.

 

Ezeket a témákat Uzsoky Miklós vettette fel, kidolgozásukat mind elméleti, mind gyakorlati oldalról ő vezette.

 

Uzsoky Miklós 1974-ben felhagyott a Digitális Osztály vezetésével. Főosztályvezetőként irányított három osztályt, majd tudományos tanácsadóként dolgozott 1985-ben történt nyugdíjazásáig.

 

Idézet egy későbbi irásból:

 

„CA-technikák. A számítógéppel segített (CA) technikák jelentőségét hamar felismerték a SZTAKI-ban: Hatvany József vezette a gépészeti, Uzsoky Miklós (1925-1995) az elektronikus rendszerek számítógépes tervezési és gyártási munkáinak kutatását-fejlesztését…

 

A másik irányzatban, az elektronikus CAD/CAM rendszerekben Uzsoky Miklós, a korszak egyik zseniális mérnöke csapatával jelentős eredményeket ért el a nyomtatott áramkörök automatikus tervezése és gyártása terén, berendezéseit, amelyek alapvetően új ötletek megvalósítását is tartalmazták, részben a magyar iparban használták, részben exportálták (természetesen KGST-országokba).”

 

Később munkásságáról a SZTAKI-ban így emlékeztek meg:

 

A magyar elektronikai kutatás és fejlesztés egész történetének egyik legzseniálisabb alakja. Az ország szellemi zártságának idején több olyan újdonságot alkotott, amelyek a maguk korában az Egyesült Államokban ezzel egy időben alakultak. Ilyenek voltak a hátrafelé haladó hullámok, a digitális technika különleges szűrői és sok más olyan eredmény, amik részben a kor viszonyai miatt, részben az általános fejlődés következtében már csak történetekben élnek tovább. Uzsoky Miklós alkotta meg az első magyar fejlesztésű televíziós adót és szellemi irányításával jött létre az a mikrohullámú távközlési rendszer, amely hosszú időn keresztül a magyar ipar egyik legnagyobb exportcikke volt. Intézetünkben úttörője volt a számítógéppel segített elektronikus tervezésnek, ellenőrzésnek és gyártásnak. Az általa fejlesztett berendezéseket az intézet hosszú ideig exportálta. A maga idejében úttörő, korszerű digitális adatátviteli berendezéseket fejlesztett, olyanokat, amiknek beszerzése Magyarország számára lehetetlen volt. Ezek voltak a magyarországi számítógépes hálózat első kulcstermékei. Matematikai, fizikai és mérnöki gyakorlati ismeretei, alkotó fantáziája páratlan volt. 1973-ban tüntették ki Állami Díjjal az elektronikai iparban számítógéppel folyó tervezés és fejlesztési technológia kidolgozásáért.